RSS hírcsatorna
Hirtelen olyan nagy lett az én kicsi ovis fiam! Hiába gyakoroltam én is az iskolai próbanapokon, azért még mindig furcsa érzés volt ma reggel suliba vinni Bencét. És milyen rossz volt tegnap utoljára hazajönni az oviból! Annak a örültem csak, hogy Bence nem vette nagyon nehezen az elválást (vagyis szerintem még nem esett neki le), a másik meg hogy Emmával egy év múlva remélhetőleg megint ovis anyuka leszek, ugyanitt és remélem ugyanezekkel az ovónénikkel, akiknél jobbat keresve se találnánk.
Szóval tegnap sűrű napunk volt, bár nem indult simán. Reggel Emma olyan nyűgös volt, mint ritkán, Bence meg ahogy lejött a lépcsőn és meglátta a feldíszített szobát, elkezdett sírni, hogy Ő akarta feltenni a kis zászlókat... megígértem, hogy majd ovi után leszedjük, és újra feltesszük. Aztán azért kezdett kiabálni, hogy hol vannak a lufik... csalafinta anyuka lévén, mondtam, hogy azt vele együtt akartuk feltenni, szintén délután (igazából pedig még meg sem vettem a lufikat), de szerencsére ezzel megnyugodott.
Oviba menet már nagyon izgatott volt, hogy Ő lesz a szülinapos, felülhet a trónra, kap ünnepi koronát a fejére és mindenki Őt fogja ünnepelni. Így is lett, nagyokat játszott Thijmennel és Semmel, a két legjobb barátjával, akik közül Thijmen már előre depis volt, hogy most játszhat utoljára Bencével :( Januárban majd Ő is jön a suliba, ugyoda, ahova Bence is jár, csak hát az még sok idő, főleg nekik, és gyanítom, hogy addigra már mindketten találnak másik legjobb barátot. Na, szóval volt nagy buli, éneklés, táncikálás, ajándékosztás az oviban, majd búcsú Corrie nénitől (Joke nénitől már múlt héten elbúcsúztunk, mert most szabin van).
Megkaptuk Bence első "bizonyítványát" is, amiben mindenre maximális pontszámot kapott, az ollóhasználat kivételével, arra 3-ból 2 pontot kapott. Kiegészítésként meg olyanokat írtak, hogy "nagyon bölcsen beszél", meg hogy "alig akad konfliktusa a többiekkel" és "remek megoldóképességgel rendelkezik". Ezt a bizonyítványt megkapja az iskola is.
Itthon folytatódott az ereszd el a hajamat ( te Emma!!). Először telefonon tudósította Bence a Nagyiékat hogy hogy tetszik az általuk küldött ajándék, aztán festegetett, majd korán hazaért a Papa = ajándék, tűzoltóautószerelés, majd megjött Bab = ajándék, olvasgatás, gyertyafújás, tortaevés, aztán megjött Anja = ajándék, és Eric = ajándék, kukásautószerelés, megint torta, festegetés, repülőszerelés, és végül egy kis bicajozással zártuk a napot.
Ma pedig már 4 éves, iskolásként kelt fel reggel...
Bence és alattvalói élete